Szeptember 4-én a kormány rendelettel, a Magyar Közlönyben kihirdetve „stratégiailag kiemelt jelentőségűvé” nyilvánította a Bayer Construct Építőipari és Szolgáltató Zrt., valamint a vele összefonódó ZVK Development Kft. csődeljárását. Korábbi cikkünkben még úgy láttuk, kisebb az esélye annak, hogy a kormány ilyen közvetlenül beleáll az ügybe. Pontosan azért, mert egy ehhez hasonló lépést könnyű lenne az előző rezsim gazdaságpolitikai reflexeihez hasonlítani. A most megszületett döntés azonban más logikát követ, mint amitől tartottunk: nem egy NER-közeli vállalatbirodalom kimentéséről van szó, hanem arról, hogy az állam biztosítsa a már kifizetett, közel 315 milliárd forintját, mielőtt az a csődeljárás útvesztőjében elveszne.
Mit döntött pontosan a kormány?
A rendelet formálisan „iparpolitikai és gazdasági szempontokra” hivatkozik, és azt mondja ki, hogy kiemelt állami érdek fűződik a két cég adósságrendezéséhez és a hitelezőkkel való megállapodáshoz. A valódi háttér azonban jól ismert: a zuglói Bosnyák tér mögötti irodakomplexum körüli vita, amelyben a kormány elállt a szerződéstől, és visszaköveteli a Bayer-csoportnak eddig kifizetett, áfával együtt mintegy 315 milliárd forintot, az eredetileg 244 milliárd, majd 254,8 milliárd forintra módosított nettó szerződéses értékkel szemben. A cég és háttértulajdonosa, Balázs Attila (Tiborcz István üzlettársa) ez ellen csődvédelemmel próbált védekezni. A kormány mostani lépése erre a csődvédelemre válaszol: nem hagyja, hogy az eljárás a cég és tulajdonosai irányítása alatt, az állam számára kiszámíthatatlanul fusson le.
Mit jelent a gyakorlatban az állami vagyonfelügyelet?
A kiemelt minősítés nem papírforma: a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. vagyonfelügyelőként lép be a két cég csődeljárásába, és ezzel valódi, kikényszeríthető jogokat kap.
| Jogosultság | Mit jelent a gyakorlatban |
|---|---|
| Teljes betekintés | Hozzáférés a cégek könyveihez, szerződéseihez és teljes vagyonhelyzetéhez. |
| Jóváhagyási jog | Új finanszírozási kötelezettséget a cégek csak a vagyonfelügyelő engedélyével vállalhatnak. |
| Ügyletek megtámadása | Az engedély nélkül, vagy a hitelezők kárára kötött ügyletek utólag megtámadhatók. |
| Bejelentési kötelezettség | Vagyonkimentés gyanúja esetén a vagyonfelügyelő köteles jelezni azt a hatóságoknak. |
Ezekkel a jogokkal az állam gyakorlatilag befagyasztja a tulajdonosok mozgásterét a csődeljárás felett, onnantól kezdve egyetlen jelentősebb pénzügyi lépést sem tehetnek a vagyonfelügyelő tudta és jóváhagyása nélkül.
Miért nem mentőakció ez?
A vagyonfelügyelet elrendelése első ránézésre állami beavatkozásnak tűnhet egy magáncég életébe és az is. De a célja nem a Bayer Construct talpon tartása, hanem véleményünk szerint pontosan az ellenkezője: annak megakadályozása, hogy a csődvédelem leple alatt vagyon tűnjön el a hitelezők, köztük elsősorban az állam elől. Ezt erősíti, hogy az állami Magyar Fejlesztési Bank (MFB) közvetlen és közvetett kitettsége a Bayer-csoporttal szemben mintegy 207 milliárd forintra rúg (hitelek, kötvények és garanciák formájában). Ha a csődeljárás kontroll nélkül, a tulajdonosok érdekei mentén futna le, ez az összeg, és vele együtt a 315 milliárd forintos állami követelés jelentős része, könnyen veszélybe kerülhetne. A vagyonfelügyelet tehát nem a cégnek nyújtott védőháló, hanem az állam saját pénzének biztosítéka.
Miért tartottuk korábban kevésbé valószínűnek?
Korábbi elemzésünkben azt valószínűsítettük, hogy a kormány inkább tartózkodik majd a közvetlen beavatkozástól, és hagyja, hogy az ügy a rendes bírósági és csődeljárási úton, alku útján rendeződjön. Ennek oka egyszerű volt: egy változást ígérő kormányzat számára kockázatos, ha az első nagy gazdasági ügyében maga is erőteljesen belenyúl egy magáncég sorsába: ezt könnyű lenne az előző rendszer gazdaságpolitikai gyakorlatával, a NER-logikával párhuzamba állítani. A most meghozott döntés valóban beavatkozás, de más előjelű: nem egy kedvezményezett cég megmentéséről szól, hanem egy köztartozás behajtásáról és a vagyonkimentés megelőzéséről. Ez a különbségtétel lesz az, amin a döntés politikai megítélése végül múlik.
Meddig tart, és mi lehet a kifutás?
A rendelet konkrét határidőt nem tartalmaz. A csődeljárás általános mechanikáját követi: a fizetési moratórium alatt a cégeknek reorganizációs tervet kell letenniük, amelyet a hitelezőknek (élükön az állammal) el kell fogadniuk. Ha megállapodás születik, a Bayer Construct és a ZVK Development a hitelezői egyezség szerint tovább működhet, feltehetően szigorú állami felügyelet mellett még jó ideig. Ha nem sikerül megegyezni, az eljárás felszámolásba fordulhat. A csődvédelem törvényi szakaszaihoz korábban 90 napos határidő kapcsolódott, de maga a teljes rendezés, különösen ha bírósági vitába torkollik a zuglói szerződés felmondásának jogszerűsége, akár évekig is elhúzódhat.
Mit jelent mindez a cégnek és a gazdaságnak?
A Bayer Construct és tulajdonosai elvesztik az önálló mozgásteret a saját csődeljárásuk felett, cserébe viszont elkerülhetik a gyors, kontroll nélküli felszámolást, ami akár mind az 1340 közvetlen munkahelyet, mind a mögöttes alvállalkozói láncot veszélybe sodorhatta volna. A gazdaság szempontjából a tét kettős: egyrészt a szektorszintű építőipari válság elkerülése, másrészt az MFB 207 milliárdos kitettségének és az állam 315 milliárdos követelésének védelme. Ugyanakkor a lépés precedenst is teremt: az állam mostantól bármely, stratégiailag fontosnak minősített cég csődjébe beavatkozhat. Ez a kiszámíthatóságot ígérő gazdaságpolitika szempontjából önmagában is kockázat, függetlenül attól, hogy ebben a konkrét esetben mennyire indokolt.
