A magyar vidéki lakáspiac 2026 első harmadában nem ismert pihenőt: a vármegyei négyzetméterárakat hétről hétre követő adatsorunk szerint kivétel nélkül minden vármegyében drágultak a lakások január eleje és május eleje között. A növekedés mértéke azonban erősen szórt – van, ahol a tipikus lakás ára néhány hét alatt is érzékelhetően mozdult, máshol jóval visszafogottabb maradt az ütem.
Ebben az elemzésben vármegyénként, egyenként vesszük végig, hogyan alakult a kínálati átlagár és a mediánár 2026 első négy hónapjában, mit mutat a hirdetésállomány, és hogyan illeszkedik mindez a 2024 óta tartó trendbe. A számok minden esetben ezer forintban értendők négyzetméterenként (ezer Ft/m²).
Röviden: mit mutatnak a 2026 eleji adatok?
- Általános drágulás: 2026 első harmadában mind a 19 vármegye lakásárai emelkedtek – nem volt egyetlen csökkenő piac sem.
- A medián gyorsabban nőtt, mint az átlag: a vármegyék többségében a tipikus (medián) lakás ára meredekebben emelkedett, mint az átlagár. Ez arra utal, hogy a drágulás széles sávban, nem csak a luxusszegmensben zajlik.
- Az olcsóbb keleti és északkeleti vármegyék hozták a legnagyobb ütemet: Szabolcs-Szatmár-Bereg, Bács-Kiskun és Somogy vezeti a medián alapú növekedési listát.
- A legdrágább vármegyék lassabban drágultak: Pest, Győr-Moson-Sopron, Veszprém és Zala százalékos növekedése magas bázisról visszafogottabb maradt.
- A kínálat erősen kettévált: néhány vármegyében jelentősen bővült a hirdetésállomány, máshol stagnált vagy szűkült.
Hogyan mérjük a vármegyei lakásárakat? (módszertan)
Az árfigyelő rendszer heti gyakorisággal készít pillanatfelvételt a piacon elérhető lakáshirdetésekről, vármegyei bontásban. Minden hirdetésnél a meghirdetett kínálati árból négyzetméterárat számolunk, majd vármegyénként meghatározzuk ennek átlagát és mediánját. Fontos, hogy ezek kínálati árak – azaz a meghirdetett, nem pedig a ténylegesen kifizetett összegek –, így a piaci hangulat és a várakozások korai jelzőjeként érdemes őket olvasni.
Az átlagár érzékeny a kiugró tételekre: néhány nagyon drága villa vagy vízparti ingatlan érzékelhetően felfelé húzhatja. A mediánár ezzel szemben a középső hirdetés árát mutatja, ezért a „tipikus" lakás helyzetét sokkal stabilabban tükrözi. Amikor a két mutató eltér egymástól, általában a median ad megbízhatóbb képet a hétköznapi vásárló számára – erre több vármegyénél is külön kitérünk.
A mennyiségi adatoknál (hirdetésállomány) tudatosan csak a százalékos elmozdulást közöljük, mert a darabszám önmagában adatgyűjtési ingadozásra is érzékeny; a változás iránya és nagyságrendje azonban így is jól jellemzi a kínálat alakulását.
Országos kép: minden vármegye drágult
A 2026-os év eleji adatok folytatták – sőt több helyen fel is gyorsították – a 2025 második felében látott trendet. Míg 2024 nagy részében a vidéki árak inkább oldalazva, kis ingadozásokkal mozogtak, 2025 tavaszától egyre határozottabb emelkedés vette kezdetét, amely az év végére és 2026 első hónapjaira kifejezetten lendületessé vált.
A mediánár alapján 2026 első harmadában a legtöbb vármegyében nagyjából 5–10 százalékos drágulás zajlott le mindössze négy hónap alatt, a két élmezőnybeli vármegyében pedig ennél is jóval nagyobb. Tizenkét hónapos visszatekintésben a kép még markánsabb: a tipikus lakásárak éves növekedése a vármegyék többségében kétszámjegyű, néhány vármegyében pedig megközelíti vagy meghaladja a 35–45 százalékot.
Vármegyei elemzés egyenként
Az alábbiakban betűrendben vesszük sorra a vármegyéket. Minden vármegyénél két ábrát is mellékelünk: az első a teljes, 2024 áprilisától 2026 májusáig tartó idősort mutatja, a második pedig kifejezetten a 2026-os évet nagyítja ki, hogy az idei harmad mozgása részletesen látszódjon.
Bács-Kiskun vármegye
Bács-Kiskun az idei harmad egyik legerősebb vidéki teljesítményét hozta. Az átlagár január elején 499 ezer Ft/m²-en állt, és május elejére 541 ezer Ft/m²-re emelkedett, ami nagyjából 8 százalékos drágulás. A mediánár ennél is meredekebben mozdult: 400 ezer Ft/m²-ről 465 ezer Ft/m²-re, mintegy 16 százalékos növekedéssel.
A két mutató közötti különbség szépen szemlélteti a vármegye dinamikáját: a median gyorsabb emelkedése azt jelzi, hogy nem néhány drága ingatlan húzta fel a statisztikát, hanem a tipikus, hétköznapi lakások is érdemben drágultak. A hirdetésállomány eközben nagyjából változatlan maradt, enyhén szűkült – tehát a drágulást nem a kínálat bővülése, hanem a kereslet ereje hajtotta.
Baranya vármegye
A Pécs vezette vármegyében az átlagár január eleji 624 ezer Ft/m²-ről május elejére 652 ezer Ft/m²-re kúszott, ami szerény, mintegy 4 százalékos elmozdulás. A mediánár viszont jóval látványosabb pályát járt be: 618 ezer Ft/m²-ről 680 ezer Ft/m²-re, körülbelül 10 százalékos drágulással.
Baranya érdekessége, hogy itt a mediánár tartósan az átlagár fölé került – ez azt jelzi, hogy a tipikus hirdetések ársávja erős, miközben néhány olcsóbb tétel lefelé húzza az átlagot. Az átlagár az időszak vége felé inkább kifulladt, a median azonban folyamatosan emelkedett. A kínálat eközben érzékelhetően, mintegy 11 százalékkal bővült, ami egészséges, élénk piacot rajzol ki.
Békés vármegye
Békés továbbra is az ország egyik legkedvezőbb árszintű vármegyéje, az olcsóbb piacokra jellemző stabil, kiszámítható növekedéssel. Az átlagár január eleji 307 ezer Ft/m²-ről május elejére 332 ezer Ft/m²-re emelkedett, ami nagyjából 8 százalékos drágulás. A mediánár ezzel párhuzamosan 244 ezer Ft/m²-ről 268 ezer Ft/m²-re nőtt, körülbelül 10 százalékkal.
A két mutató szépen együtt mozgott, ami egyenletes, az egész kínálatot átfogó drágulásra utal. A hirdetésállomány lényegében változatlan maradt – Békés tehát kisebb léptékben, de a vidéki trendet pontosan követve folytatta felzárkózását.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye
Borsod a 2026-os harmad egyik legizgalmasabb története. Az átlagár január eleji 366 ezer Ft/m²-ről május elejére 408 ezer Ft/m²-re ugrott, ami több mint 11 százalékos drágulás. A mediánár 305 ezer Ft/m²-ről 345 ezer Ft/m²-re emelkedett, mintegy 13 százalékkal – a vármegye tehát az olcsóbb bázisról kifejezetten gyors ütemet diktált.
A növekedés mellett figyelemre méltó, hogy a hirdetésállomány drámaian, nagyjából egyharmadával bővült. Az, hogy a kínálat és az árak egyszerre emelkednek ilyen erővel, egyértelmű keresleti nyomásra utal: a megnövekedett választék sem fékezte a drágulást, sőt.
Csongrád-Csanád vármegye
A Szeged súlyával bíró Csongrád-Csanád a vidéki mezőny drágább vármegyéi közé tartozik. Az átlagár január eleji 706 ezer Ft/m²-ről május elejére 754 ezer Ft/m²-re nőtt, közel 7 százalékos emelkedéssel. A mediánár 735 ezer Ft/m²-ről 809 ezer Ft/m²-re kúszott, mintegy 10 százalékkal.
A vármegyében a mediánár az átlagár fölött helyezkedik el, ami erős tipikus ársávot jelez. A median az időszak közepén, február–márciusban a csúcs közelében, 825 ezer Ft/m² környékén tetőzött, majd kissé visszahúzódott – a növekedés tehát megvolt, de a legmagasabb pontról finom korrekció is történt. A hirdetésállomány eközben mintegy 12 százalékkal bővült.
Fejér vármegye
A Székesfehérvár vezette, fővároshoz közeli Fejér vármegye kiszámítható, erős teljesítményt nyújtott. Az átlagár január eleji 707 ezer Ft/m²-ről május elejére 755 ezer Ft/m²-re emelkedett, közel 7 százalékos drágulással. A mediánár 688 ezer Ft/m²-ről 755 ezer Ft/m²-re nőtt, mintegy 10 százalékkal.
Az időszak végére az átlag- és a mediánár gyakorlatilag összeért, ami azt jelzi, hogy a hirdetések ársávja egyenletesen, az egész kínálatot átfogóan tolódott felfelé. A hirdetésállomány nagyjából 12 százalékkal bővült – a Budapest vonzáskörzetéhez tartozó vármegye továbbra is a vidéki piac stabil, élénk szegmense.
Győr-Moson-Sopron vármegye
Győr-Moson-Sopron a vidék egyik legdrágább vármegyéje, ennek megfelelően a százalékos drágulás itt visszafogottabb maradt. Az átlagár január eleji 843 ezer Ft/m²-ről május elejére 872 ezer Ft/m²-re nőtt, ami nagyjából 3,5 százalékos elmozdulás. A mediánár 858 ezer Ft/m²-ről 902 ezer Ft/m²-re emelkedett, mintegy 5 százalékkal – a tipikus lakásár tehát itt lépte át a 900 ezer Ft/m²-es lélektani határt.
A vármegye legszembetűnőbb fejleménye nem az ár, hanem a kínálat: a hirdetésállomány robbanásszerűen, nagyjából felével bővült 2026 első harmadában – ez a teljes mezőny legnagyobb kínálatbővülése. A magas árszint mellett megjelenő bőséges választék árnyalt képet ad: a kereslet erős, de a vásárlóknak végre van miből válogatniuk.
Hajdú-Bihar vármegye
A Debrecen erejével bíró Hajdú-Bihar továbbra is a vidéki piac egyik motorja. Az átlagár január eleji 745 ezer Ft/m²-ről május elejére 796 ezer Ft/m²-re emelkedett, közel 7 százalékos drágulással. A mediánár 778 ezer Ft/m²-ről 855 ezer Ft/m²-re nőtt, mintegy 10 százalékkal.
A mediánár itt is az átlagár fölé került, és lendületesen emelkedett – a debreceni agglomeráció dinamikája egyértelműen kirajzolódik az adatokban. A hirdetésállomány közel változatlan maradt, így a drágulás teljes egészében a keresleti oldal erejéből táplálkozott.
Heves vármegye
Az Eger vezette Heves vármegye mérsékelt, de stabil drágulást mutatott. Az átlagár január eleji 450 ezer Ft/m²-ről május elejére 475 ezer Ft/m²-re nőtt, körülbelül 5,5 százalékos emelkedéssel. A mediánár 357 ezer Ft/m²-ről 382 ezer Ft/m²-re kúszott, mintegy 7 százalékkal.
Heves a vidéki középmezőny visszafogottabb felében teljesített: a drágulás megvolt, de a 2026-os mezőny élmezőnyéhez képest csendesebb. A hirdetésállomány enyhén szűkült, így a növekedés inkább a fokozatosan apadó kínálatból, semmint keresleti robbanásból fakadt.
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
Jász-Nagykun-Szolnok az olcsóbb vármegyék közé tartozik, és 2026 elején kiegyensúlyozott növekedést hozott. Az átlagár január eleji 371 ezer Ft/m²-ről május elejére 391 ezer Ft/m²-re emelkedett, körülbelül 5,5 százalékos drágulással. A mediánár 306 ezer Ft/m²-ről 330 ezer Ft/m²-re nőtt, közel 8 százalékkal.
A vármegye érdekessége a kínálati oldal: a hirdetésállomány érzékelhetően, mintegy negyedével bővült. Hogy a növekvő választék mellett is folytatódott a drágulás, jól mutatja: a kereslet itt is felszívja az új kínálatot.
Komárom-Esztergom vármegye
Komárom-Esztergom a fővároshoz és a győri tengelyhez egyaránt közeli fekvésével határozott drágulást mutatott. Az átlagár január eleji 677 ezer Ft/m²-ről május elejére 728 ezer Ft/m²-re nőtt, mintegy 7,5 százalékos emelkedéssel. A mediánár 666 ezer Ft/m²-ről 733 ezer Ft/m²-re kúszott, körülbelül 10 százalékkal.
A két mutató szorosan együtt haladt, ami egyenletes, az egész kínálatra kiterjedő áremelkedést jelez. A hirdetésállomány mérsékelten, néhány százalékkal bővült. Komárom-Esztergom így a vidéki középmezőny erősebb felében, kiszámítható ütemben folytatta a felfelé tartó pályát.
Nógrád vármegye
Nógrád továbbra is az ország legkedvezőbb árszintű vármegyéje, és 2026 elején is megőrizte ezt a pozícióját. Az átlagár január eleji 323 ezer Ft/m²-ről május elejére 341 ezer Ft/m²-re nőtt, körülbelül 6 százalékos drágulással. A mediánár 275 ezer Ft/m²-ről 295 ezer Ft/m²-re emelkedett, mintegy 7 százalékkal.
A növekedés tehát Nógrádban sem maradt el, csak visszafogottabb a vidéki mezőny élvonalához képest. A hirdetésállomány enyhén szűkült. A vármegye továbbra is azoknak a vásárlóknak az elsődleges célpontja, akik a legalacsonyabb belépési árszintet keresik.
Pest vármegye
Pest vármegye messze a legnagyobb vidéki piac, és egyben a legmagasabb árszintű is. Az átlagár január eleji 918 ezer Ft/m²-ről május elejére 961 ezer Ft/m²-re emelkedett, mintegy 4,5 százalékos drágulással. A mediánár 915 ezer Ft/m²-ről 970 ezer Ft/m²-re nőtt, körülbelül 6 százalékkal – a tipikus lakásár tehát itt közelíti meg a vidéki vármegyék közül egyedüliként az 1 millió Ft/m²-es szintet.
A magas bázis miatt a százalékos növekedés visszafogottabb, abszolút értékben azonban így is jelentős az emelkedés. A hirdetésállomány enyhén szűkült. A Budapestet körülölelő vármegye keresleti nyomása stabilan magas marad, az árszint pedig egyértelműen a vidéki mezőny csúcsát jelöli ki.
Somogy vármegye
Somogy a 2026-os harmad egyik legdinamikusabb vármegyéje. Az átlagár január eleji 812 ezer Ft/m²-ről május elejére 895 ezer Ft/m²-re emelkedett, ami több mint 10 százalékos drágulás. A mediánár 636 ezer Ft/m²-ről 740 ezer Ft/m²-re ugrott, mintegy 16 százalékkal.
Somogynál különösen fontos a két mutató olvasata: az átlagár tartósan jóval a median fölött áll, mert a Balaton déli partjának vízközeli, prémium ingatlanjai erősen felhúzzák a statisztikát. A hétköznapi vásárló számára ezért itt a mediánár a mérvadó – és ez is rendkívül lendületesen, 16 százalékkal drágult. A hirdetésállomány enyhén szűkült, ami tovább erősítette az árnyomást.
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye
Szabolcs-Szatmár-Bereg a 2026-os harmad egyértelmű bajnoka a medián alapú drágulásban. Az átlagár január eleji 431 ezer Ft/m²-ről május elejére 479 ezer Ft/m²-re emelkedett, mintegy 11 százalékos növekedéssel. A mediánár ennél is meredekebben mozdult: 330 ezer Ft/m²-ről 400 ezer Ft/m²-re, ami nagyjából 21 százalékos drágulás mindössze négy hónap alatt.
A Nyíregyháza vezette vármegye az olcsóbb bázisról kifejezetten gyors felzárkózást produkált – a tipikus lakásár átlépte a 400 ezer Ft/m²-es küszöböt. A hirdetésállomány eközben szűkült, néhány százalékkal csökkent, ami tovább fokozta az árnyomást. Szabolcs így a legszemléletesebb példa arra, ahogy az alacsonyabb árszintű vármegyék 2026-ban behozzák a lemaradásukat.
Tolna vármegye
Tolna a legjobb tankönyvi példa arra, miért érdemes egyszerre nézni az átlag- és a mediánárat. Az átlagár 2026 áprilisának közepén néhány hét alatt látványosan, 436 ezer Ft/m²-ről 524 ezer Ft/m² fölé ugrott. Ez a megugrás azonban szinte biztosan néhány kiugróan drága hirdetés belépésének a következménye, nem pedig valós piaci fordulat – ezt jól jelzi, hogy a mediánár ugyanebben az időszakban gyakorlatilag alig mozdult.
A megbízható kép ezért itt a median: a tipikus lakásár 335 ezer Ft/m²-ről 364 ezer Ft/m²-re emelkedett, ami körülbelül 8,5 százalékos drágulás 2026 első harmadában. Tehát Tolnában is folytatódott a növekedés, de az átlagár áprilisi „kilövését" érdemes fenntartással kezelni. A hirdetésállomány lényegében változatlan maradt.
Vas vármegye
A Szombathely vezette Vas vármegye határozott drágulást mutatott. Az átlagár január eleji 585 ezer Ft/m²-ről május elejére 631 ezer Ft/m²-re emelkedett, közel 8 százalékos növekedéssel. A mediánár 549 ezer Ft/m²-ről 607 ezer Ft/m²-re nőtt, mintegy 11 százalékkal.
A vármegye kínálati oldala figyelemre méltó: a hirdetésállomány nagyjából harmadával bővült – ez a győri után a mezőny egyik legnagyobb kínálatbővülése. A bővülő választék mellett is folytatódó határozott drágulás erős nyugat-magyarországi keresletet jelez. Vas ugyanakkor továbbra is a legkisebb vidéki piac a hirdetésszámot tekintve, ezért adatait érdemes ennek tudatában értelmezni.
Veszprém vármegye
A Balaton északi partját és a megyeszékhelyet egyaránt magában foglaló Veszprém a vidék legdrágább vármegyéi közé tartozik. Az átlagár január eleji 880 ezer Ft/m²-ről május elejére 936 ezer Ft/m²-re emelkedett, mintegy 6,5 százalékos drágulással. A mediánár 782 ezer Ft/m²-ről 831 ezer Ft/m²-re nőtt, körülbelül 6 százalékkal.
Itt az átlag- és a mediánár szinte azonos ütemben emelkedett, ami egyenletes, az egész kínálatra kiterjedő drágulást jelez. A hirdetésállomány lényegében változatlan maradt. Veszprém így magas árszintje mellett is folytatta a stabil felfelé tartó pályát.
Zala vármegye
Zala – a Balaton nyugati medencéjével, Hévízzel és Keszthellyel – 2026 első harmadában a legvisszafogottabb növekedést hozta a vármegyék közül. Az átlagár január eleji 618 ezer Ft/m²-ről május elejére 643 ezer Ft/m²-re emelkedett, mintegy 4 százalékos drágulással. A mediánár 587 ezer Ft/m²-ről 616 ezer Ft/m²-re nőtt, körülbelül 5 százalékkal.
A növekedés tehát Zalában is megvolt, de jóval csendesebb a 2026-os mezőny élvonalához képest – a vármegye inkább konszolidált, kiegyensúlyozott pályán mozgott. A hirdetésállomány lényegében változatlan maradt.
Nagy összefoglaló: a 2026 első harmadának tanulságai
A 2026-os év első négy hónapja egyértelmű üzenetet hordoz a magyar vidéki lakáspiacról: a drágulás általános és széles bázisú. Mind a 19 vármegyében emelkedtek az árak, és a növekedés a legtöbb helyen nem csupán a luxusszegmenst, hanem a tipikus, hétköznapi lakásokat is érintette – ezt mutatja, hogy a mediánár a vármegyék többségében gyorsabban nőtt, mint az átlagár.
A felzárkózás dinamikája. A 2026-os harmad egyik legfontosabb mintázata, hogy az olcsóbb, jellemzően keleti és északkeleti vármegyék hozták a legnagyobb ütemet. A mediánár alapján Szabolcs-Szatmár-Bereg (kb. +21%), Somogy (kb. +16%) és Bács-Kiskun (kb. +16%) vezette a mezőnyt, míg Borsod-Abaúj-Zemplén is kétszámjegyű drágulást produkált. A skála másik végén a legdrágább vármegyék – Zala, Győr-Moson-Sopron és Pest – álltak, jellemzően 5–6 százalék körüli növekedéssel. A magas bázisról induló piacok tehát lassabban, az alacsonyabb árszintű vármegyék pedig gyorsabban drágultak: ez klasszikus felzárkózási, áregyenlítő dinamika.
A kínálat kettéválása. A hirdetésállomány alakulása vármegyénként erősen eltért. Több vármegyében jelentős kínálatbővülés zajlott – a legnagyobb mértékben Győr-Moson-Sopronban, de Vasban, Borsod-Abaúj-Zemplénben és Jász-Nagykun-Szolnokban is érzékelhetően nőtt a választék. Ezzel szemben Pestben, Hevesben, Nógrádban, Veszprémben, Somogyban és Szabolcs-Szatmár-Beregben a kínálat stagnált vagy szűkült. A tanulság: ahol a kínálat és az ár egyszerre emelkedik, ott a kereslet kifejezetten erős, hiszen a bővülő választék sem fékezi a drágulást; ahol pedig a kínálat szűkül, ott a fogyatkozó állomány önmagában is árfelhajtó tényező.
Átlag kontra median – miért fontos mindkettő? A 2026-os adatok jól megmutatták, miért nem szabad kizárólag az átlagárra hagyatkozni. Somogyban a balatoni prémium ingatlanok tartósan jóval az átlag fölé húzzák a statisztikát, ezért ott a hétköznapi vásárlónak a mediánár a mérvadó. Tolnában pedig az átlagár áprilisi hirtelen megugrása szinte biztosan néhány kiugró hirdetés műve volt – a median sokkal nyugodtabb, hihetőbb pályát rajzolt. A két mutató együttes olvasata mindig pontosabb képet ad, mint bármelyik önmagában.
Tizenkét hónapos távlat. Ha nem csak a 2026-os harmadot, hanem az elmúlt egy évet nézzük, a kép még markánsabb. A tipikus lakásárak éves növekedése a legtöbb vármegyében kétszámjegyű volt, és több vármegyében – például Baranyában, Csongrád-Csanádban és Hajdú-Biharban – a medián drágulás megközelítette vagy meghaladta a 40–45 százalékot. A leglassabb piacon, Nógrádban is bőven 10 százalék fölötti volt az éves emelkedés. A 2024-es, jórészt oldalazó időszak után tehát 2025 tavaszától egy határozott, 2026-ra is átnyúló felfelé tartó szakasz bontakozott ki.
Mit jelent ez a piac szereplőinek? Eladói oldalon a 2026 eleji adatok kedvező pozíciót jeleznek: a kínálati árak gyakorlatilag minden vármegyében emelkedtek. Vásárlói oldalon viszont fontos a tudatosság – egy adott vármegye „átlagára" könnyen félrevezethet, ha a kínálatban sok kiugró tétel szerepel. Egy konkrét ingatlan reális értékének megítéléséhez mindig érdemes az adott település és ingatlantípus szűkebb adatait megnézni, nem csak a vármegyei összesítőt. Az InstantIngatlanÉrték éppen ehhez nyújt gyors, adatvezérelt segítséget.
Gyakori kérdések
Mennyit drágultak a vidéki lakásárak 2026 első harmadában?
A mediánár alapján 2026 január eleje és május eleje között mind a 19 vármegyében emelkedtek az árak. A drágulás mértéke nagyjából 5 és 21 százalék között szóródott, a tipikus érték vármegyétől függően 8–10 százalék körül alakult.
Melyik vármegyében nőttek leggyorsabban a lakásárak 2026-ban?
A mediánár alapján Szabolcs-Szatmár-Bereg vezette a mezőnyt mintegy 21 százalékos drágulással, ezt Somogy és Bács-Kiskun követte 16 százalék körüli növekedéssel. A legvisszafogottabb ütemet Zala, Győr-Moson-Sopron és Pest mutatta.
Melyik a legolcsóbb és melyik a legdrágább vármegye?
2026 első harmadának végén Nógrád volt a legkedvezőbb árszintű vármegye, ahol a mediánár 295 ezer Ft/m² körül alakult. A legdrágább Pest vármegye volt 970 ezer Ft/m² medián értékkel, szorosan mögötte Győr-Moson-Sopronnal és Veszprémmel.
Miért tér el az átlagár és a mediánár?
Az átlagár érzékeny a kiugróan drága hirdetésekre: néhány prémium ingatlan érezhetően felfelé húzhatja. A mediánár a középső hirdetés árát mutatja, ezért a „tipikus" lakás helyzetét stabilabban tükrözi. Amikor a két érték jelentősen eltér – mint például Somogyban –, a hétköznapi vásárlónak a median ad megbízhatóbb támpontot.
Honnan származnak ezek az adatok?
Az árfigyelő rendszer heti gyakorisággal készít pillanatfelvételt az elérhető lakáshirdetésekről, vármegyei bontásban. Minden hirdetésnél a meghirdetett kínálati árból négyzetméterárat számolunk, majd vármegyénként meghatározzuk ennek átlagát és mediánját. Az adatok tehát kínálati (meghirdetett) árakat tükröznek, és a piaci hangulat korai jelzőjeként érdemes őket olvasni.